Ninják a történelemben és az ezredfordulón

A ninja szó hallatán sokaknak egy szuper sportmotor, Kawasaki Ninja jut az eszébe eslőként, de ott van az anime rajongók tábora, akiknek pedig egy ifjú rajzfilmhős, Naruto. Napjainkban leginkább ilyen szövegkörnyezetben találkozhatunk a ninja szóval, de biztosan sokan vannak azok is, akiknek egy titokzatos fekete ruhás, maszkos alak jut az eszébe a szó hallatán, aki az éjszaka leple alatt oson be várakba, vagy szökik meg onnan, a hátára kötve hordja a kardját, szemvillanás alatt eltűnik egy füstfelhőben, könnyedén felmászik a házak falára, ontja magából a dobócsillagokat. Sokunkban ez a kép él a ninjákról, s mindezt persze a Hollywoodi filmeknek köszönhetjük. Vannak akik úgy gondolnak a ninjákra, mint a középkoti japán bérgyilkosaira, sőt azonosítják is őket ezzel a szóval.
A hiedelmekkel ellentétben ezek a titokzatos alakok azonban nem jártak mindig fekete ruhában, s ha mégis álcázniuk kellett magukat, akkor sem a fekete volt a legideálisabb szín erre, hiszen az éjszaka sem teljesen fekete és hamar észrevették volna őket. A sötét lila, vagy barna szín sokkal jobban elrejtette őket. A kardot többnyire akkor kötötték a hátukra, ha falra másztak, hiszen a derekukon zavarta volna őket a mászásban. A mászáshoz mászókarmokat viseltek a kezükön és a lábukon is, a várfalak átugrásához pedig előre elrejtett dobbantót használtak. Mielőtt behatoltak valahova, alaposan megtervezték a menekülési útvonalat, pl. gödröt ástak, amit gallyakkal fedtek be félig, s ha menekülniük kellett, dobocsillagokkal lassították le üldözőiket, s a megfelelő helyen felrobbantva egy füstbombát, bevetették magukat a gödörbe és teljesen elfedték azt. A ninják a koruk emberénél előrébb jártak a tudományok területén, ezért és az előbb említett titokzatos cselekedeteik miatt hihették őket démonoknak, emberfelettinek. Valójában azonban ők is csak emberek voltak, akik a túlélésért küzdöttek nap, mint nap egy olyan társadalomban, ahol nagyon is számított, hogy melyik kasztba születik az ember. S mint tudjuk, a történelmet nem a vesztesek írják. Kevés írásos emlék maradt fenn, amelyet a ninjáknak tulajdoníthatnánk, sokkal inkább a híres szamuráj családok krónikáiból ismerjük a japán történelmet, ezekben pedig nem egyszer gonosztevőnek, ellenségnek festették le őket. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1600-évek elején Tokugawa Ieyasu shógun edói várát is a  ninják védték kertésznek álcázva magukat és az őrség parancsnoka egy híres ninja volt, Hattori Hanzo.
Japán békeidőszaka következett ezután, ahol már nem kaptak olyan nagy szerepet a ninják, eltűntek szép lassan a köztudatból, de a tudások továbbra is mesterről mesterre szállt, s 30 évvel ezelőtt Dr Masaaki Hatsumi tárta újra a nagyvilág elé, amikor is létrehozta a Bujinkan szervezetét összefogva a kilenc tradicionális iskolát. A szervezetnek ma többszázezer tagja van szerte a világban, többek között hazánkban is, Debrecenben is.