Az iskolák közötti különbség oka elsősorban az, hogy ezeket az iskolákat különböző feladatú és adottságú harcosok alkalmazták: ninják, palotaőrök, szamurájok, páncélos szamurájok. Az általuk alkalmazott harcművészeteknek igazodnia kellett a feladathoz és az adottságokhoz. A csatatéren harcoló szamurájnak minél előbb végeznie kellett az ellenféllel, mert közben más irányból is megtámadhatták. A palotaőrnek a támadót elsősorban elfognia kellett, és nem feltétlenül megölni. A ninjának a legfontosabb szempont a feladata volt, eszerint oldotta meg a helyzetet, ha kellett elmenekült, ha kellett megölte az ellenfelét.

A  ryuk kialakulására hatással volt az, hogy a harcos milyen fegyvert alkalmazott, és milyen fegyverrel szemben kellett felvennie a harcot. A palotaőr az épületen belül nem hordhatott fegyvert, viszont fegyveres támadások ellen is fel kellett készülnie. A ninják gyakran alkalmaztak rejthető fegyvert (pl.: shuriken, shinobi zue stb.), vagy többcélú eszközt (pl.: shuko).

A mozgáskarakter kialakulására is hatással voltak a külső tényezők. A kukishinden harcosok nehéz csatapáncélt viseltek, a mozgása ezért nehézkes volt, és kevés mozgást alkalmazott. A palotaőröknek (Takagi Yoshin Ryu) szűk folyosókon kellett harcolniuk. Természetesen a ryuk alapítóinak és nagymestereinek harcról alkotott felfogása is formálta az iskola karakterét.

A BUJINKAN ryuk közötti különbséget nem szerencsés párhuzamba állítani a karate iskolák közötti különbségekkel. A karaték célja, környezete és az adottságok (küzdőtér, ruházat stb.) azonosak, leginkább csak felfogásbeli különbség van a karaték között. Az egyik iskola erőteljesebben hajtja végre a technikákat, a másik körívesebben, stb. A BUJINKAN ryuknál sokkal mélyebb eltérések vannak, a mozgáskarakter ennek csak külső vetülete. A ryukat „mások” és „másra” használták. A karate iskolák közötti differencia távoli hasonlattal olyan, mint az angol, a német és a spanyol foci közötti különbség: a pálya, a labda, a csapatlétszám stb. azonos, csak más felfogásban játszanak, másra helyezik a hangsúlyt. A BUJINKAN iskolák közötti különbség (ugyanezzel a hasonlattal) pedig olyan, mint a kosárlabda, vízilabda és a kézilabda között. Nem az a különbség, hogy a hasonló elemeket (lövés, dobás, passz stb.) másképp hajtják végre, hanem, hogy a különböző szabályok és a különböző pályák miatt egész más a mozgás, a taktika és a játék képe.

Néhány évvel ezelőtt Hatsumi sensei arra kérte tanítványait, hogy ne a különbségeket keressék az iskolák között, hanem épp ellenkezőleg, a hasonóságokat próbálják meg felfedezni. Éppen ezért ne kilenc Ryu-t tekintsünk, hanem a kilenc Ryu-t tekintsük egynek, s ezt nevezzük BUJINKAN RYU-nak.

Írta: Dankó Csaba